A TV21 riportja az anyanyelv napi rendezvényről

Az anyanyelv napi könyvbemutatón (2023. 02. 21-én)

 A II. RF KMF Filológia Tanszéke által szervezett nemzetközi anyanyelv napi könyvbemutatón moderáltam.

Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica - Évf. 1. szám 2 (2022)

A II. RF KMF Filológia Tanszéke által szerkesztett Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica című tudományos folyóirat - melynek szerkesztőbizottságába én is bekerültem - 2022/2. számában  jelent meg Titok és idegenség csapdájában (Szilágyi István: Messze túl a láthatáron) című tanulmányom, ami eredetileg PhD disszertációm utolsó fejezete volt.

Részlet a magyar nyelvű absztraktból:

"Ez a tanulmány Szilágyi István legújabb regényének, a Messze túl a láthatáron címűnek a világát igyekszik feltárni. A regény központi alakja, Tompay Wajtha Mátyás II. Rákóczi Fe­renc bizalmasaként éli meg a kuruc szabadságharc bukását. Rákóczi felkérésére elkezdi írni emlékiratait, de sorsát egy tragédia árnyékolja be: feleségét elcsalták otthonról, az úton baleset érte, leszakadt a szán alatt a jég. Felesége elcsalásának és halálának titka egészen a regény végéig fogságban tartja Tompayt. A tragédia után pedig idegenné válik kör­nye­ze­tében, otthonában az első részben. A regény második része körülbelül harminc évvel ké­sőbb folytatja a történetet, amikor is Tompay már Tipród vármegye főbírájaként ítél az elé kerülő ügyekben. Életét titok és idegenség veszi körül, a párbeszédekben pedig feltárulnak a korát is megelőző elmélkedések."

Az említett tanulmány teljes terjedelmében elolvasható erre a linkre kattintva: https://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabp/article/view/23

 

Tv21 Ungvár - Kótyuk István emlékkonferencia

Előadásom a Kótyuk István tiszteletére szervezett emlékkonferencián

 

IQool, 6. adás.

Tudománynépszerűsítés és személyes vallomás pandémia idején.
 

(Online közvetítés 2022. 01. 26-án 18:00-tól a Facebookon.)

 

 

Ukrán nyelvű publikáció

Nemrég jelent meg Lembergben az Угорсько-українське пограниччя: етнополітичні, мовні та релігійні критерії самоідентифікації населення (Magyar-ukrán határok: a lakosság önazonosításának etnopolitikai, nyelvi és vallási kritériumai) című kollektív monográfia, melynek egyik fejezetét én jegyzem a regény és a kárpátaljai magyar irodalom kapcsolatáról a rendszerváltás utáni időszakban. Ez egyben az első ukrán nyelvű szakmai publikációm is.

 

 

Együtt bemutató Kaposváron

Búcsú Kovács Évától

Kovács Évával, Kovács Vilmos özvegyével három évvel ezelőtt találkoztam, amikor öcsémmel együtt felkerestük őt férje hagyatékának ügyében. Már a találkozó szervezése előtt lehetett hallani, hogy nincs túl jól, gyakran nem tud már fogadni látogatókat megrendült egészségi állapota miatt. Az első megbeszélt időpontot is halasztani kellett éppen emiatt. Viszont amikor telefonon jelezte, hogy meglátogathatjuk budapesti otthonában, nagyon szívesen fogadott minket. 

 

Amennyire közel két-háromórás ottlétünk alatt megismerhettem, állíthatom, végtelen életigenlés sugárzott belőle. Még előttem van, ahogy kényelmesen hátradőlt foteljében, felpolcolta lábait az előkészített ülőalkalmatosságra, és szívesen ábrándozott, beszélt egykor történt dolgokról, férjéről, a kárpátaljai emlékekről. Amit megfigyeltem, és amire máig határozottan emlékszem, hogy elmesélt történeteiből jórészt hiányzott a vidékünkre általában jellemző tragikus hangoltság és pátosz. Sőt, kifejezetten hangsúlyozta: ne gondoljam, hogy az 1960-as és 70-es években csak rossz dolgok történtek Kárpátalján. A szovjet hatalom szorításában is lehetett örülni a hétköznap pillanatainak, az elért kis sikereknek.

 

Kovács Éva lakásán megtekinthettem férje hagyatékának egy részét. Átlapozhattam többek közt a jegyzeteket, amelyeket összefoglaló jellegű, őstörténettel foglalkozó munkájához, a Kik voltak…?-hoz írt. Az egyik szekrényben, a sok gépelt lap alatt pedig megtaláltam fontos versének, a Testamentumnak a kézírásos változatát. Régi nyomtatópapírba volt csomagolva, és amikor felfedeztem benne a kézzel írt verset, úgy éreztem, szakrális ihletettség hatja át a pillanatot. Ezért a pillanatért mindig hálás leszek. Csak remélni tudom, hogy a hagyaték jó kezekbe kerül.

 

Ugyanis tegnap érkezett a hír, hogy Kovács Éva hosszú betegség után elhunyt. Sajnos nem ismerhettem meg őt alaposabban. De mindaz, amit a társaságában, a viszonylag rövid beszélgetés során sikerült feltárni, emlékezetes epizód Kárpátalja 20. századi irodalomtörténetéből. Számomra mindenképp.

 

Legyen neki könnyű a föld!

 

Megjelent: a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság Facebook-oldala (2021. 11. 10.)

[interjú] Kényszer? Lehetőség a bezárkózás?

 

Argejó Éva készített velem interjút a Kortárs Online-ra a Bezárkózás vagy határátlépés? megjelenése kapcsán. A teljes szöveg erre a linkre kattintva olvasható.

 

Két gondolatot emelnék ki:

 

„Ami viszont hosszabb távon bizonyosan komoly problémát jelent Kárpátalján a magyar kultúra fennmaradását tekintve, az az elvándorlás és a nyelvi jogoknak a folyamatos szűkítése. Napjaink helyi sajtójában már rendszeresen jelennek meg olyan cikkek, amelyek azt a kérdést járják körül, hogy a jelenlegi helyzetben egy-két generáción belül eltűnhet-e a magyar kultúra Kárpátalján, a helyi magyarság pedig vagy teljesen beolvad, asszimilálódik, vagy az áttelepülést választja. Én azért még hiszek abban, hogy a kárpátaljai magyar kultúra és intézményrendszer ellenállóbb ennél. Szerencsére vannak fiatalok, akik ugyanígy gondolják.”

 

„[...] a populáris kultúrában nemcsak az irodalomtól elvezető utat, hanem a visszavezetőt is látom. Az egyik diákommal épp arról beszélgettünk nemrég, hogy A szolgálólány meséje filmsorozatot nézve miért érthető meg jobban Margaret Atwood regénye. Órámon a Dexterből hoztam példát a kulturális fordításra, azt a jelenetet felelevenítve, amikor a szinkronizált változatban a főhős az egyik kényes szituációt értelmezve mondja a következőt: Héja-nász az avaron. »Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit«, vagy egy Ady-verscímet, ugye… A Ubisoft tavaly megjelent videojátékából (Immortals Fenyx Rising) pedig tényleg nagyon könnyen elvezethet az út a posztmodernig, az iróniáig, a paródiáig és az elbeszélés nehézségéig. A sort még lehetne folytatni.”

 

Argejó Éva készített velem interjút a Kortárs Online-ra a Bezárkózás vagy határátlépés? megjelenése kapcsán. A teljes...

Közzétette: Csordás László – 2021. március 25., csütörtök