2010. január 13., szerda

Szkholion 2009/2


Végre sikerült ki-/át-/elolvasnom a Debreceni Egyetem művészeti és szakfolyóiratának legújabb számát. Meg kell mondanom, igazán nívóssá sikeredett! Nagyon örültem, mikor olyan neveket is találtam az orgánumban, akik nem debreceni diákok (pl. Kántás Balázs), tetszik ez a nyitottság. Megújult weboldaluk sokkal modernebb, dinamikusabb (igaz, hogy még fejlesztés alatt áll, de már két felszínválasztó is elérhető stb.). Gratulálok a szerkesztőknek és az alkotóknak, csak így tovább, "férfimunka" volt!

2010. január 12., kedd

Esterházy Péter - A szív segédigéi


Amennyire ki nem állhattam Esterházy prózáját néhány éve, most olyan lelkesedéssel olvasom. És azt veszem észre magamon, hogy szívesen olvasom. Azt hiszem, ráéreztem az ízére (vagy inkább az „izé”-re, ezt a szót amúgy is sok megmagyarázhatatlan dolog megnevezésére használhatjuk). Annyi biztos: őt nem lehet tudatosan olvasni. Hagyni kell, hogy magával ragadjon a szöveg(iség).

A szív segédigéi meglepő kisregény. Kusza, töredékes, akárcsak az érzés-hullámvölgy, ami az írót érhette édesanyja halála után. Éppen ezért kell szívvel hozzálátnunk a mű olvasásához, nem pedig realitásokba kapaszkodva. A szövegbeli hivatkozások hol megnevettetnek, hol elgondolkodtatnak, hol pedig értetlenség elé állítanak bennünket. De épp ebben a komplexitásban szép és hiteles a visszaemlékezés.

A szív segédigéi megtalálható a DIA-n. Kellemes olvasást mindenkinek!

2010. január 11., hétfő

Első bejegyzés (hanyag billentyűzet-próba)

Miről is szól ez a blog? Nyilván (!) semmiről. Manapság úgy is annyian akarnak elmondani magukról mindent, hogy nincs értelme ilyesmire vállalkoznom. Rengetegen nevezik költőnek, írónak magukat; egyre többen hiszik azt, hogy értenek az irodalomhoz. Én ezekről már régen lemondtam.
Sokan akarnak nagyot (pontosabban: sokat-) mondani, ezért pazarolják el a "drága" szavakat. Persze nem veszik észre, hogy keveset mondani a legnehezebb, semmit sem pedig már egyenesen művészet. Tehát (elvileg) semmit-mondó szeretne lenni ez a blog. Ha valakinek mégis mondana valamit, az természetesen nem a blogger, egyedül a Nyájas Olvasó hibája...