A következő címkéjű bejegyzések mutatása: műfordításaim. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: műfordításaim. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 16., szombat

Anna Ahmatova: Sötét szoba

Szavakat mondok, és meséket szövök,
Melyek félve jönnek csak világra.
Méh dönög a fehér krizantém fölött,
Benn már ontja illatát a párna.

Egy szoba, melyre keskeny ablak tárul,
Szerelmet őriz: régen-volt tanú...
Az ágy fölött egy mondat franciául
Írva: „Seigneur, ayez pitié de nous”.

Lelkem, egykori bús mesék világát
Ne idézd meg újra, ne keresd!
Nézd, már a sevres-i porcelán sugárát
Is rejti egy köpeny: a komor est.

Nézd, már az utolsó színfolt is fakó
A tündöklő dália-csokorban.
S most, mintha álmodnám: hegedüszó,
S hirtelen, ritka csembaló-dallam.

1912 

(Fordította: Csordás László)

Megjelent: Együtt 2011/1.

2010. december 20., hétfő

Anna Ahmatova: A végső búcsú


Szívem lehűlt, már alig dobogott,
Mégis könnyed volt a léptem…
Kezemen a kesztyűt valahogy,
Tán félúton, fölcseréltem…

Lépcsőfok… Csak az lett volna több!
De tudtam jól: három van összesen.
Egy őszi sóhaj az ihar mögött
Kérlelt ekkor: „Tűnj el velem!

Meguntam már e gondterhes,
Ingatag, kósza életet.”
Feleltem egyből: „Kedves, kedves,
Én is! Úgy eltűnnék veled…”

Majd a sötét házra néztem,
- Végső búcsú várt ma ránk -,
S csak a hálószoba közönyében
Pislákolt a gyertyaláng.

(Fordította: Csordás László)

Megjelent: Együtt 2010/4.

2010. november 10., szerda

Az Apokrif 2010. márciusi száma felkerült az online archívumba

Szergej Jeszenyin: 
Szólj harmonika, unva... unva...

Szólj, harmonika, unva... unva...
Muzsikuskéz húz hűvösen.
Vedelj velem, te ótvaros szuka!
Vedelj velem!

Szétraktad másnak lábad nem egyszer -
Kiver a frász!
Mit lesel nagy, kék, könnyes szemeddel,
Tán pofra vársz?

Varjakat kergetni, kertemben,
Jó báb-képed.
Epémig gyötört engem minden
Ballépésed.

Szólj, harmonika, keserűt, búsat!
Te tyúk, vedelj!
Többre juthatnék egy bambával vagy
Egy bögyössel.

Ismerem egészen asszonyfajtád,
Sokkal voltam...
De ilyet, mint te, efféle banyát,
Még nem csókoltam!

Húzzad, ha fáj, csak jobban, -
Már minden mindegy!
Érted nem ölöm meg magam,
Pokolba veled!

A pórázt ilyen dögökön
Szorítani jobb...
Bocsáss meg belül, édesem...
Nézd csak... Sirok...

(Fordította: Csordás László)

Megjelent: Apokrif 2010. március

Ugyanebben a számban olvasható még három korai műfordításom. A letölthető pdf-változat elérhető itt, az online olvasásra szánt változat pedig itt.

2010. május 17., hétfő

Heaney-fordításom az Apokrifon

Még tavaly decemberben ismerkedtem meg ezzel az angolul író, irodalmi Nobel-díjas ír költővel. Lírájának hideg intimitása rögtön magával ragadott. Clearances című (az én fordításomban Eltávolodások) ciklusából lefordítottam néhány szonettet, de csak a hármas számút hagytam meg. Igaz, hogy egy kicsit darabos lett a versnyelv, de az eredetivel összevetve a rímek tompasága, a diszharmonikus (képzavar közeli) képek a magyar változatban, a József Attilát idéző intertextualitás miatt végül mégsem töröltem. 
Fontos tudni a ciklussal kapcsolatban, hogy a költő édesanyja halála után írta meg ezeket a szonetteket. Éppen ezért a hidegség  megtapasztalása, a szeretet keresése, az emlékek kósza felvillanása mind az anya elvesztése után érzett modern ember kiúttalanságát idézik fel a szövegekben.

Seamus Heaney - Eltávolodások #3

Mikor távol volt innen mindenki más,
Vele voltam, hámoztuk a burgonyát.
A héjak egymásra estek, megtörték
A csöndet, mint olvadó vas, ha csöppen épp:
Hűs nyugalom ült be közénk, s közben
Megcsillant a tiszta víz a vödörben.
Estek sorjában. Magunkba merültünk.
Egy-egy csobbanásra fölrezzent fejünk.

S mikor a pap föladta betegágya
Oldalán az utolsó kenetet,
Néhányan imát mondtak, könnyeztek,
S én láttam: fejét fejem mellé tartva
Egyszerre lélegzünk, s a kemény kések – –
Nem lesznek közelebb, míg tart az élet.

Fordította: Csordás László

(megjelent: Apokrif Online, 2010. május 16.)

2010. március 12., péntek

Apokrif 8

Úgy néz ki, hogy március végén én is szerepelek négy műfordítással az ELTE BTK diákjai között egyre inkább felkapottabb irodalmi folyóiratban, az Apokrifben. A beharangozó már olvasható a hálózati kiadáson.

A lap internetes változata az alábbi linken érhető el: http://apokrifonline.wordpress.com

Magáról a folyóiratról bővebben a Wikipédián.

2010. január 25., hétfő

Egy csokorra való műfordításom


Akit érdekelne eddigi műfordítói tevékenységem, az egy töredékét megtalálja a 7torony irodalmi magazinban. Link