Rezümé a Körhintán

A KÖrHInTa (vagyis az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke / és az SZTE IKIKK Kulturális Örökség és Digitális Társadalom Kutatócsoportja) nemrég osztotta meg a Kisebbségi magyar irodalom és transzkulturalizmus a digitális korban c. nemzetközi konferencián november 28-án tartandó előadásom rezüméjét.

Előadásomban Kótyuk István irodalmi-műfordítói munkásságát mutatom be röviden, felvázolva a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Filológia Tanszékén megindult ezirányú kutatásokat.

 

 

Nemzetközi konferencia Szegeden

 

November 28-án kerül sor Szegeden a határon túli magyar irodalmakkal és transzkulturalizmussal foglalkozó nemzetközi konferenciára. Köszönöm a meghívást és a lehetőséget az online csatlakozásra.

A konferencia Facebook-eseménye ide kattintva érhető el. 

 

A Pulzus FM Különkiadás c. műsorában

Tegnap a Pulzus FM Különkiadás c. műsorában beszélgettünk többek közt irodalomról, nyelvművészetről, irodalomelméleti és -történeti kérdésekről.

Interjú a Csáth Géza-díj kapcsán az ungvári Tv21 csatornán

 

XIV. Kárpátaljai Vándoregyetem

 

Csáth Géza-díj (2025)

2025. október 17-én jelentette be hivatalosan is a FISZ, hogy idén nekem ítélték oda a Csáth Géza-díjat. Fontos visszajelzés ez. Bizonyítja számomra, hogy felvetett gondolataim, megfogalmazott dilemmáim nemcsak Kárpátalján számíthatnak figyelemre, de azon túl is párbeszédképesek a kortárs összmagyar irodalomban.

Csak remélni tudom, hogy munkámat legalább a korábbi minőségeszményt követve folytathatom. És ha a dolgok végre elcsendesülnek, a kényszerű kihagyás után, végre ismét részt vehetek a magyarországi irodalmi életben.

Mert ez a személyes részvétel már nagyon hiányzik.

 

A hírt különféle formában több irodalmi- és hírportál is átvette: többek közt a Litera.hu, a Prae.hu, a Bárkaonline.hu, a Könyvhét, a Vajdaság.ma és a Kárpátalja.ma oldalán is olvasható. 

 

 

Görömbei 80 – Csordás László visszaemlékezése

A Vörös postakocsi online felkérésére írtam ezt a visszaemlékezést. 

 

Idén lenne 80 éves Görömbei András, egykori témavezetőm a Debreceni Egyetemen, aki sajnos nem élhette meg, hogy Szilágyi Istvánról írt PhD-dolgozatom elkészüljön és megvédjem.

Viszont kétségtelenül fontos hatással volt rám, irodalomszemléletem alakulására. És úgy érzem, arra is, hogyan tekintek ma a tanításra, a tanítványaimra.

"Sokszor szorgalmazta, hogy lépjek ki a sajátnak tekintett regionális hagyományból. Olvassak, tapasztaljak mást is, ne csak olyat, ami ennyire ismerős, otthonos. Majd térjek vissza oda, ahonnan indultam, újra és újra. 

Ezekért a tanácsaiért, segítségéért csakis hálával tudok rá visszaemlékezni."

 

A teljes szöveg IDE kattintva érhető el. 

 

A közíró töprengései - recenzió

Az Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica tudományos folyóirat 2024/2. számában jelent meg recenzióm Szilágyi István válogatott publicisztikákat tartalmazó Távolodó jégtáblákon című kötetéről.

A teljes szöveg elérhető online erre a linkre kattintva. 

Az elmúlás ellenében - Szilágyi István halálára

 

A Litera felkérésére írtam ezt a szöveget kb. három hete. Erre a linkre kattintva érhető el.

A magyar költészet napján (2024)

2024. április 11-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriumában én nyitottam meg a Magyar Tanszéki Csoport által szervezett ünnepi műsort.

A kép forrása kmf.uz.ua

 

Az eseményről tudósított többek közt a kmf.uz.ua honlap, a Kárpátalja.ma hírportál, illetve a Kárpátalja és a Kárpátinfó hetilap is.

Ma pedig felkerült a rendezvényről készült felvétel a főiskola YouTube-csatornájára:

A TV21 riportja az anyanyelv napi rendezvényről

Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica - Évf. 1. szám 2 (2022)

A II. RF KMF Filológia Tanszéke által szerkesztett Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica című tudományos folyóirat - melynek szerkesztőbizottságába én is bekerültem - 2022/2. számában  jelent meg Titok és idegenség csapdájában (Szilágyi István: Messze túl a láthatáron) című tanulmányom, ami eredetileg PhD disszertációm utolsó fejezete volt.

Részlet a magyar nyelvű absztraktból:

"Ez a tanulmány Szilágyi István legújabb regényének, a Messze túl a láthatáron címűnek a világát igyekszik feltárni. A regény központi alakja, Tompay Wajtha Mátyás II. Rákóczi Fe­renc bizalmasaként éli meg a kuruc szabadságharc bukását. Rákóczi felkérésére elkezdi írni emlékiratait, de sorsát egy tragédia árnyékolja be: feleségét elcsalták otthonról, az úton baleset érte, leszakadt a szán alatt a jég. Felesége elcsalásának és halálának titka egészen a regény végéig fogságban tartja Tompayt. A tragédia után pedig idegenné válik kör­nye­ze­tében, otthonában az első részben. A regény második része körülbelül harminc évvel ké­sőbb folytatja a történetet, amikor is Tompay már Tipród vármegye főbírájaként ítél az elé kerülő ügyekben. Életét titok és idegenség veszi körül, a párbeszédekben pedig feltárulnak a korát is megelőző elmélkedések."

Az említett tanulmány teljes terjedelmében elolvasható erre a linkre kattintva: https://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabp/article/view/23

 

IQool, 6. adás.

Tudománynépszerűsítés és személyes vallomás pandémia idején.
 

(Online közvetítés 2022. 01. 26-án 18:00-tól a Facebookon.)

 

 

Ukrán nyelvű publikáció

Nemrég jelent meg Lembergben az Угорсько-українське пограниччя: етнополітичні, мовні та релігійні критерії самоідентифікації населення (Magyar-ukrán határok: a lakosság önazonosításának etnopolitikai, nyelvi és vallási kritériumai) című kollektív monográfia, melynek egyik fejezetét én jegyzem a regény és a kárpátaljai magyar irodalom kapcsolatáról a rendszerváltás utáni időszakban. Ez egyben az első ukrán nyelvű szakmai publikációm is.

 

 

[interjú] Kényszer? Lehetőség a bezárkózás?

 

Argejó Éva készített velem interjút a Kortárs Online-ra a Bezárkózás vagy határátlépés? megjelenése kapcsán. A teljes szöveg erre a linkre kattintva olvasható.

 

Két gondolatot emelnék ki:

 

„Ami viszont hosszabb távon bizonyosan komoly problémát jelent Kárpátalján a magyar kultúra fennmaradását tekintve, az az elvándorlás és a nyelvi jogoknak a folyamatos szűkítése. Napjaink helyi sajtójában már rendszeresen jelennek meg olyan cikkek, amelyek azt a kérdést járják körül, hogy a jelenlegi helyzetben egy-két generáción belül eltűnhet-e a magyar kultúra Kárpátalján, a helyi magyarság pedig vagy teljesen beolvad, asszimilálódik, vagy az áttelepülést választja. Én azért még hiszek abban, hogy a kárpátaljai magyar kultúra és intézményrendszer ellenállóbb ennél. Szerencsére vannak fiatalok, akik ugyanígy gondolják.”

 

„[...] a populáris kultúrában nemcsak az irodalomtól elvezető utat, hanem a visszavezetőt is látom. Az egyik diákommal épp arról beszélgettünk nemrég, hogy A szolgálólány meséje filmsorozatot nézve miért érthető meg jobban Margaret Atwood regénye. Órámon a Dexterből hoztam példát a kulturális fordításra, azt a jelenetet felelevenítve, amikor a szinkronizált változatban a főhős az egyik kényes szituációt értelmezve mondja a következőt: Héja-nász az avaron. »Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit«, vagy egy Ady-verscímet, ugye… A Ubisoft tavaly megjelent videojátékából (Immortals Fenyx Rising) pedig tényleg nagyon könnyen elvezethet az út a posztmodernig, az iróniáig, a paródiáig és az elbeszélés nehézségéig. A sort még lehetne folytatni.”

 

Argejó Éva készített velem interjút a Kortárs Online-ra a Bezárkózás vagy határátlépés? megjelenése kapcsán. A teljes...

Közzétette: Csordás László – 2021. március 25., csütörtök

Határátlépés vagy intergráció? - Zelei Dávid kritikája

 

Határátlépés vagy intergráció? címmel jelent meg Zelei Dávid kritikája könyvemről az Élet és Irodalom 2021. április 9-i számában. Részletek: "Nem arról van szó persze, hogy Csordás határtalanul kalandozna a tágan vett magyar irodalomban (ahhoz túl erős a határtudata) – inkább arról, hogy bizonyos határvonalak, amelyeket idehaza kevesen ugranak át (népi – [poszt]posztmodern), kívülről könnyebben átléphetőek. [...] Csordás elsősorban a kárpátaljaiság kódjait használva, belső perspektívából rendez egymás mellé olyan szövegeket, amelyek nagyrészt Magyarországon, a kárpátaljai olvasó számára elérhetetlen távolságban jelentek meg – vagyis egy olyan kárpátaljai kánont villant fel, amely elérhetőbb egy jobban felszerelt budapesti könyvtár olvasójának, mint egy fiatal ungvári költőnek. Ez egyszerre veti fel, praktikus-e kizárólag a kárpátaljaiság felől olvasni ezeket a részben áttelepült, részben többlaki szerzőket, és hogy lehet-e e kánonból hagyomány, összefüggő irodalomtörténet, ha az egymást követő generációk csak töredékesen olvashatják lehetséges irodalmi felmenőiket."

A teljes szöveg ide kattintva olvasható el (a reklám megtekintése után).

Határátlépés vagy integráció? címmel írt az Élet és Irodalom Követési távolság című rovatába bírálatot könyvemről Zelei...

Közzétette: Csordás László – 2021. április 12., hétfő

Az Irodalmi Szemle körkérdése

Az Irodalmi Szemle nemrég körkérdést intézett költőkhöz, írókhoz, irodalmárokhoz a Mészöly-évforduló kapcsán.

 

Az Irodalmi Szemle nemrég körkérdést intézett költőkhöz, írókhoz, irodalmárokhoz a Mészöly-évforduló kapcsán. Én többek...

Közzétette: Csordás László – 2021. március 1., hétfő

Fűzfa Balázs Ex librise

 

Az Élet és Irodalom 2021. január 15-i számában jelent meg Fűzfa Balázs Ex librise, melyben a Bezárkózás vagy határátlépés?-ről is ír:

"Csordás László könyvének elsődleges érdeme mindenekelőtt elfogulatlansága. A kisebbségi irodalmak örök kérdését igyekszik elkerülni a szerző, s igyekezete sikeressé is lesz. A kárpátaljai magyar irodalom alkotóit és alkotásait úgy helyezi el az egyetemes magyar irodalom horizontján, hogy azok valóságos értékeik alapján ítéltessenek meg." (Az írás teljes terjedelmében a reklám megtekintése után olvasható erre a linkre kattintva)

Az irodalom határátkelői - Lajtos Nóra recenziója

 

Lajtos Nóra az Irodalmi Jelen oldalán írt a Bezárkózás vagy határátlépés?-ről:

"Meglepően érett anyaggal találkozhat az olvasó egy fiatal irodalmártól, ha keze ügyébe kerül a Bezárkózás vagy határátlépés? című, tanulmányokat, esszéket és kritikákat közreadó gyűjteményes kötet." A teljes írás ide kattintva érhető el.

Városesszém az Alföld 2020/9. számában

Az alfoldonline.hu híradása szerint megjelent az Alföld 2020/9. száma, amely a trianoni békeszerződésre és következményeire emlékezik, a témához pedig a lap tanulmányai és kritikái, valamint a szépirodalmi rovat bizonyos írásai is kapcsolódnak. Az oldalon a tartalomjegyzék is elérhető.

Ez a lapszám számomra azért is fontos mindenekelőtt, mert itt olvasható első városesszém. 

Életem első városesszéje a szeptemberi Alföldben olvasható: "A buszon kevesen vannak, úgy látszik, csak az indul útnak...

Közzétette: Csordás László – 2020. szeptember 8., kedd