Városesszém az Alföld 2020/9. számában

Az alfoldonline.hu híradása szerint megjelent az Alföld 2020/9. száma, amely a trianoni békeszerződésre és következményeire emlékezik, a témához pedig a lap tanulmányai és kritikái, valamint a szépirodalmi rovat bizonyos írásai is kapcsolódnak. Az oldalon a tartalomjegyzék is elérhető.

Ez a lapszám számomra azért is fontos mindenekelőtt, mert itt olvasható első városesszém. 

Életem első városesszéje a szeptemberi Alföldben olvasható: "A buszon kevesen vannak, úgy látszik, csak az indul útnak...

Közzétette: Csordás László – 2020. szeptember 8., kedd

Magyar Krónika - helyzetjelentés

A Magyar Krónika 2020/6. számában Nehezebb, mint gondoltuk volna címmel Farkas Anita és Smid Róbert készített helyzetjelentést a Trianonban elcsatolt területek irodalmáról. 

Harag Anita és Smid Róbert felvezetője

 

Vajdaságból Bence Erika, Erdélyből Demeter Zsuzsa, Felvidékről Tóth László, Magyarországról Márkus Béla vállalkozott a téma rövid bemutatására. Kárpátaljáról pedig az én gondolataim kaptak helyet a lapban. Ebből osztok meg most részletet:

[Élet és Irodalom] A hét könyvei

 

A Bezárkózás vagy határátlépés? az Élet és Irodalom friss számában (2020. augusztus 7.) A hét könyvei közt szerepel.

 

A Bezárkózás vagy határátlépés? az Élet és Irodalomban A hét könyvei közt szerepel. 📖 https://www.es.hu/cikk/2020-08-07//a-het-konyvei.html

Közzétette: Csordás László – 2020. augusztus 7., péntek

Horizontok metszéspontján (Szilágyi István: Messze túl a láthatáron)

Meglehetősen régóta várjuk már Szilágyi István új regényét, a Messze túl a láthatáron megjelenése most mégis az őszinte meglepetés erejével hat. Ebben természetesen része van annak, hogy bár tudtunk az új mű készülődéséről, sőt különféle interjúkban, beszélgetésekben elszórt információk alapján a témáját, a fontosabb problémákat is sejthettük, amelyek köré a történet szerveződik majd, de az olvasó arra is felfigyelhetett, hogy a szerző következetesen hárított, amikor a várható megjelenésről próbálták kérdezni. Annak, aki arra gondolt, milyen műgonddal készülnek a szépirodalmi műalkotások Szilágyi műhelyében, az is teljesen jogosan eszébe juthatott, hogy már jó ideje készül ugyan ez a regény, de vajon előfordulhat-e, hogy sosem készül el. Ez a megjelenés viszont most határozottan jelzi: az életmű nem zárult le, szervesen épül tovább. A Messze túl a láthatáron ugyanis több szálon kapcsolódik az előző regényekhez. A rendkívül töredékes szerkezet az első, kísérleti jellegű regényre, az Üllő, dobszó, harangra emlékeztet. A Kő hull apadó kútba juthat eszünkbe, amikor az új kötet lapjain többször is utalás történik Jajdonra, és az első részben II. Rákóczi Ferenc, a fejedelem is megelevenedik előttünk. Mélyebben pedig a bűn értelmezése körüli problémák, a babonaság iránti érzékenység sarkall közös pontok keresésére. Az Agancsbozót a részletezés, az abszurd döntéshelyzetek és párbeszédek miatt idéződhet fel bennünk leginkább. Míg a Hollóidőre az előzményként is tételezhető történelmi léthelyzet ábrázolása és az írásfikcióhoz (előbbiben a deák mostoha sorsú lejegyzései, utóbbiban pedig Tompay éppen íródó memoárja) való viszony miatt gondolhatunk már az első oldalakon túlhaladva. A Messze túl a láthatáron előzménye azonban egyértelműen megnevezhető egy konkrét – bár az imént említettekhez képest kevésbé ismert – címmel az írói életműben: ez pedig a könyvformában eddig nem publikált A hóhér könnyei, ami az Utunk Évkönyvben, majd újraközölve az Alföldben, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia archívumában volt hozzáférhető. A két mű között olyannyira nagy a hasonlóság, hogy az újabb regény az előbbi szöveg továbbgondolásának, újraírásának tekinthető. A filológiai alaposságú összevetés bizonyára sok szöveghely átvételét, apró, de jelentéses módosulásokat (például a Rákóczi szabadságharc A hóhér könnyeiben még kuruc zördülésként szerepel, míg a Messze túl a láthatáron következetesen kuruc zajdulást említ), motivikus változásokat, hangsúlyáthelyeződéseket (ilyen a hóhér motívumának háttérbe szorulása, a kocsisok és Rekettye Pila módosult szerepe, a személyes érintettség, motiváció Tompay bírói döntéseiben vagy a nehezen megfejthető, víziószerű befejezés teljes újragondolása) tárna fel, de ebben a rövid írásban csupán a jelzésre van lehetőség.

A teljes szöveg a SziF Online-ra kattintva olvasható.

Újabb részlet A megmaradás poétikájából

Az Irodalmi Magazin Facebook-oldalán újabb részlet látott napvilágot A megmaradás poétikája című esszémből.

Csordás László A megmaradás poétikája címmel írt lapszámunkba a kárpátaljai magyar irodalomról. A teljes cikk 1920/2020...

Közzétette: Irodalmi Magazin – 2020. július 28., kedd

Szépirodalmi Figyelő 2020/3.

Szilágyi István friss regényéről, a Messze túl a láthatáronról írtam a Szépirodalmi Figyelő 2020/3. számában Horizontok metszéspontján címmel. 

Részlet a kritikából: 

„Szilágyi István egy nyitott, kísérleti regényformában, a rá jellemző finom motivikus hálóval átszőve fogalmazza meg a bűn meghatározásának és megítélésének fontos kérdéseit. Teszi ezt egyrészt történeti jelleggel, a boszorkányperek hagyományára tekintve, másrészt pedig az egyetemes emberi távlatában gondolkodva. [...] Tompay Wajtha Mátyás a titkok mögé próbál tekinteni, végső soron feltárni a babonák, hiedelmek, bűbájosságok és szerelemkötő mesterkedések mögött megbúvó észszerűséget. Olyan értelmezői horizontok metszik egymást izgalmasan a párbeszédekben, melyekről első pillantásra azt gondolnánk, már rég meghaladottak a mai ember számára. De mivel »egy história sohasem annyi, amennyi később kilátszik belőle« (96.), épp ezért ebben az átmeneti történelmi léthelyzetben ismerhetjük fel igazán, hogy a láthatáron túlit érzékelni vagy akár megsejteni is mennyivel nehezebb, mint azt manapság hinnénk.”

Megjelent a SziF 2020/3-as, a romániai német irodalmat tematizáló száma! A szemlében Vörös István, Bajtai András, Becsy...
Közzétette: Szépirodalmi Figyelő – 2020. július 22., szerda

Irodalmi Magazin 2020/II.

1920/2020 című lapszámunk megjelent, kapható. Vásárlás itt: shorturl.at/tzL35 A lapszám tartalma:...
Közzétette: Irodalmi Magazin – 2020. július 14., kedd

Megjelent az Irodalmi Magazin 2020/II. száma, benne olvasható A megmaradás poétikája című esszém. Rövid részlet az írásból:

"Hiába telt el egy évszázad az esemény óta, gyakran érzem úgy, még mindig Trianon határozza meg a gondolkodást a kárpátaljai magyar kultúrában. Sokszor ma is ez a középpont, a kiindulási és hivatkozási alap. Más megközelítésben pedig olyan ősbűn, amelyhez mindannyiszor vissza lehet térni, ha valamilyen jogkorlátozó vagy -sértő intézkedést szenved el a kisebbségi léthelyzetben élő. De azt is mondhatnám, olyan traumatikus tapasztalat, melynek szorításától szabadulni a többségi és kisebbségi szemlélet kibékíthetetlensége miatt aligha lehet rövid távon. Ezt erősítheti meg az olvasóban a kárpátaljai régióban keletkező szépirodalom bizonyos része, amelyet minden bizonnyal egy, a megmaradást és identitást középpontba állító történet mentén is lehet értelmezni."

A Kárpátalja.ma is ajánlja az új kötetet

A Kárpátalja.ma hírportálon is megjelent egy bejegyzés a Bezárkózás vagy határátlépés? című friss kötetemről.

Ajánló a Kárpátaljai Szövetség honlapján

A Napkút Kiadó Facebook-oldala szerint 2020. június 19-én végre kijött a nyomdából a Bezárkózás vagy határátlépés?

MEGJELENT Csordás László: Bezárkózás vagy határátlépés? című kritkakötete. http://napkut.hu/csordas-laszlo-bezarkozas-vagy-hataratlepes-detail
Közzétette: Napkút Kiadó – 2020. június 18., csütörtök

  

A Kárpátaljai Szövetség honlapján pedig még aznap megjelent egy rövid ajánló a kötetről:

A napokban jelent meg Csordás László Bezárkózás vagy határátlépés? című második kötete a budapesti Napkút Kiadó gondozásában, amely a szerző 2014 és 2020 között megjelent tanulmányait, esszéit, kritikáit gyűjti egybe 236 oldalon. Az írások jellemzően a határon túli magyar irodalom (ezen belül a kárpátaljai) problémáit, a regionális kánon mibenlétét, határait és az idegenségtapasztalatokat járják körül.

Interjú a hajónapló.ma portálon

Tehetséges fiatalok Kárpátaljáról címmel készített interjút velem Györgyei Szabó Magdolna a hajónapló.ma portál számára. Kérdezett többek között a KVIT-ről, a tervekről, a karanténhelyzetről.

Kedvcsináló gyanánt egy rövid részlet:

– A kárpátaljai magyar irodalom sosem volt könnyű helyzetben, ma sincs ez másként. Aki körbetekint, láthatja, hogy a nyelvi jogok szűkítésétől a megélhetési nehézségeken át az elvándorlásig – ami természetesen az alkotó értelmiséget szintén érinti – mostanság is rengeteg olyan tényező van, ami a létbizonytalanság miatt a helyi irodalmi élet folytonossága ellen hat. Nem szeretném számszerűsíteni az alkotókat, csak annyit mondhatok, hogy Kárpátalján – már csak a magyarság számarányából adódóan is – mindig is kevesen voltak, akik nem csupán hobbiból, alkalmi lelkiállapotuk felületes és műkedvelői szintű leírása miatt fordultak az irodalom felé.

A teljes interjú ide kattintva érhető el.

"Azt tapasztalom, hogy leginkább negatív hozadéka volt a koronavírus-járványnak, hiszen sokáig teljesen leállt nálunk a...

Közzétette: Csordás László – 2020. június 28., vasárnap

Válaszutak előtt

A szombathelyi Savaria University Press gondozásában, Fűzfa Balázs és Markó Péter szerkesztésében látott napvilágot a "Szél el ne hordja..." Cicelle-konferenciák, 2012-2019 című konferenciakötet, melyben helyet kapott a kárpátaljai magyar irodalom olvasási stratégiáiról írt előadásom szövege (Válaszutak előtt. A kárpátaljai magyar irodalom önértelmezési kísérletei a rendszerváltástól napjainkig). A szöveg egy tervezett nagyobb koncepció előzetes vázlata. Az elkövetkező években ezt szeretném alaposan kidolgozni.

Tanulmányom a Szépirodalmi Figyelőben

A Szépirodalmi Figyelő 2020/1. számában jelent meg tanulmányom Brenzovics Marianna Kilátás című regényéről Megelevenedő térképzetek címmel.

Részlet az írásból:

Brenzovics Marianna műveiről, befogadás- és hatástörténetéről töprengve aligha kerülhető meg az a probléma, amely korai, váratlanul bekövetkező halála okán nehezedik a szövegekre és a róluk szóló elemzésekre: az éppen alakuló, rendkívül sok lehetőséget magában rejtő életmű egyik pillanatról a másikra, hirtelen lezárult. Azokat a lehetőségeket, amelyeket a kritikákban, tanulmányokban vetítettek előre az értelmezők, immár csak a „mi lett volna, ha” bizonytalanságában, az elméleti előfeltevéseknél maradva szemlélhetjük. A Brenzovics-életmű szépirodalmi része ugyanis mindössze három, a Kalligram Kiadónál megjelent regényből (Kilátás, Darabolás és Hasadás), illetőleg különféle folyóiratok hasábjain szétszórt vers- és kispróza-publikációkból áll. [...] Az életrajzi értelemben vett kényszerű lezártság és ezzel párhuzamosan a művészi lezáratlanság, töredékesség képzete így egy ígéretes, éppen kibontakozó életműben hagyott most már kitörölhetetlen nyomot.

Érzékelés

A napokban kerül nyomdába Kovács Eleonóra Érzékelés című kötete, mely könyvismertetőket, filmnaplókat, jegyzeteket tartalmaz. A kiadvány szerkesztője én voltam. A pdf-változat pedig már letölthető a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet honlapjáról ide kattintva.