Blogger szemle vol. 3. (Magyar Napló, 2011. június; Szkholion, 2011/1.)

Magyar Napló, 2011. június

Magyar Napló, 2011. június

A Magyar Napló idei júniusi számában Penckófer János írásával találkozhatunk, mely a kárpátaljai magyar irodalom 90 évéről szól: A stúdiók kora (előtt és után). Irodalmi-kulturális irányultságok, folyamatok, szerveződések, fórumok Kárpátalja eddigi kilencven évében. Örülök annak, hogy mostanában egyre több, alapjaiban különböző szemléletű dolgozat jelenik meg e régió irodalmával kapcsolatban (Balla D. Károly A generációváltás elmarad c. tanulmányának a Villanyspenóton való közlése is hiányt pótol, bár a 2000-ben született cikk mára némiképp elavult). Talán elérjük nemsokára azt is, hogy a különféle szemléletek végre ütközzenek egymással, mert ez e régió literatúrájának „felnőtté” válásához, lássuk be, elengedhetetlen.

Penckófer János a „kárpátaljainak is nevezhető” magyar irodalom kilencven évét négy vázlatpontban járja körül, melyek a következők: 1. Csehszlovákiában, 2. A Szovjetunióban (I.), 3. A Szovjetunióban (II.), 4. Ukrajnában és Magyarországon. Az összefoglalásból idéznék: „2010-ben az UngParty, az Együtt és a Kárpátaljai Hírmondó nevével jelölhető három széles és nyitott, különálló irodalmi-kulturális egységnek közös múltja és motiváltsága is létezik, akárcsak azon (öregebb és fiatalabb) alkotóknak, akik szorosan nem kötődnek egyik egység irányultságához sem. A magyar irodalomnak egy olyan, kicsit külön is szemlélhető folyamatát hozzák létre közösen, melyet a kárpátaljai jelző (is) megillethet.”

Aki még csak most ismerkedik a kárpátaljai magyar irodalommal, annak mindenképp alapvető fontosságú ez az önmagát vázlatként meghatározó tárgyilagos írás.

Szkholion, 2011/1.

Szkholion, 2011/1.

Most, amikor Debrecenben jártam legutóbb, megkaptam a Szkholion legfrissebb számát.

Ezúttal egy kétségtelenül izgalmas tanulmányt ajánlanék  a Kedves Olvasó figyelmébe. Mivel a Doktor House majdnem minden epizódját láttam, és mondhatni: rajongó vagyok,  megszerettem Hudácskó Brigitta tanulmányát (CSI: Princeton – Doktor House nyomoz). A szerző egy érdekes megközelítést ajánl: „olvassuk” kedvenc sorozatunkat detektívtörténetként, melyben a Nagy Detektív szerepét maga Dr. House játssza. Az epizódokból felhozott példák sorát átgondolva igaznak bizonyul: „a Doktor House című kórházsorozat a klasszikus krimiben megismert nyomozási technikákat orvosi rejtélyek megoldására használja”, csakhogy „itt a „bűnesetek” az emberi testen belül történnek”.

De bárhogy is nézzük, ez a sorozat egyszerűen briliáns (igaz, volt  néhány feledhető epizódja is).

A Szkholion legfrissebb száma pdf-ben letölthető innen.