Újabb részlet A megmaradás poétikájából

Az Irodalmi Magazin Facebook-oldalán újabb részlet látott napvilágot A megmaradás poétikája című esszémből.

Szépirodalmi Figyelő 2020/3.

Szilágyi István friss regényéről, a Messze túl a láthatáronról írtam a Szépirodalmi Figyelő 2020/3. számában Horizontok metszéspontján címmel. 

Részlet a kritikából: 

„Szilágyi István egy nyitott, kísérleti regényformában, a rá jellemző finom motivikus hálóval átszőve fogalmazza meg a bűn meghatározásának és megítélésének fontos kérdéseit. Teszi ezt egyrészt történeti jelleggel, a boszorkányperek hagyományára tekintve, másrészt pedig az egyetemes emberi távlatában gondolkodva. [...] Tompay Wajtha Mátyás a titkok mögé próbál tekinteni, végső soron feltárni a babonák, hiedelmek, bűbájosságok és szerelemkötő mesterkedések mögött megbúvó észszerűséget. Olyan értelmezői horizontok metszik egymást izgalmasan a párbeszédekben, melyekről első pillantásra azt gondolnánk, már rég meghaladottak a mai ember számára. De mivel »egy história sohasem annyi, amennyi később kilátszik belőle« (96.), épp ezért ebben az átmeneti történelmi léthelyzetben ismerhetjük fel igazán, hogy a láthatáron túlit érzékelni vagy akár megsejteni is mennyivel nehezebb, mint azt manapság hinnénk.”