2010. november 25., csütörtök

Meglocsoltuk az e-book olvasót


...még egy kis ráadás: az ungvári önkormányzat nyilván tudomást szerzett az ünneplésről, s hogy hangulatosabb legyen az egész, egy fél órára eloltotta  a villanyt. Gyertyfaénynél azért mégiscsak stílusosabb ünnepelni a technikát!


2010. november 24., szerda

Blogvoks No. 3.

Véget ért a szám szerint immáron harmadik blogvoks. A következő kérdésre kerestem a választ:
Mi az a tanka?

a) Helytelenül írt orosz harckocsi;
b) Kínai versforma;
c) Japán versforma;
d) Tényleg, mi az a tanka?
Sajnos be kell látnom, rossz kérdést tettem fel. Ugyanis a hat szavazó mindegyike helyesen választott: a tanka valóban egy japán versforma. Ebből az eredményből két dolog következhet, mégpedig: vagy mindegyik szavazó behatóan ismeri a japán versformákat, vagy egyszerűen ismerik a google-t (és használni is tudják). Én az utóbbira tippelek. Annyi unikumértéke azonban volt ennek a szavazásnak, hogy én most nem voksoltam.

A blogvoksot egy ideig szüneteltetem. Amint eszembe jut egy értelmes kérdés, amire  több   és kevésbé valószínű válaszlehetőség adódhat (s nem lehet egy kattintással utánanézni a google-ön a helyes megoldásnak), folytatódik a sorozat.

2010. november 21., vasárnap

e-book reader forever!


Úgy döntöttem, az idei karácsonyra meglepem magam egy elektronikus könyvolvasóval (lehet azt mondani persze, hogy hol van még karácsony, de szerintem érdemes jóval előtte bevásárolni; nem kedvelem a tömeget). Mivel ez a kütyü nem éppen egy szerénynek is alig nevezhető irodalmárfizetéshez van optimalizálva, így kénytelen voltam bevonni a családot  a költségekbe. Ezt mondtam: nem esne rosszul, ha mecenálnának egy kicsit, ugyanis attól, hogy kárpátaljai vagyok és magyar, még nem kell fényévekre lemaradnom a mai technikától. Mosolyogtak, de aztán csak kötélnek álltak. Így pénteken meg is vettem egy Prestigio e-book readert.


A csomagolás gyönyörű (ennyi pénzért lehet is), a dobozban maga az olvasó, egy bőrtok, egy fülhallgató, egy usb-kábel, egy használati utasítás meg egy garancialevél található (két év garanciát vállal a gyártó).

Mi tagadás, tiptop kis szerkezet. Az olvasó tényleg emlékeztet egy papíralapú könyvre, a bőrtokkal együtt pedig nem igazán éreztem különbséget Az év versei 2010 és a Prestigio kézbe vételekor (kísérleteztem ám a fílingekkel!). USB-kábelen keresztül lehet másolni a PC-ről a könyveket, képeket és a zenéket/hangoskönyveket (az utóbbit rögtön ki is kipróbáltam Garaczi Pompásan buszozunk! c. regényéből készült hangoskönyvvel. Egészen jó, még a fülhallgató is kényelmes).

A könyvekkel kapcsolatban viszont volt néhány negatív élményem. Hiába ismeri fel ugyanis az olvasó a pdf-fájlokat, a megnyitás után olvashatatlanul kicsik a betűk, a nagyítás funkció igénybevételével pedig kényelmetlen lapozni (egy Holmi-számon és egy Ulickaja-regényen teszteltem a pdf-et). Ám a „közös bölcsességet” használva (Google), találtam néhány konvertáló programot, így az e-bookokat át tudtam alakítani a számomra eddig ismeretlen epub, ill. fb2 formátumokra, melyeket már kiválóan kezel az olvasó. Az ékezetek formásak (mondhatnám, magyarosak), ill. mégis akad egy icipici szépséghiba: a mondatkezdő nagybetűk ékezete egyszerűen lehagyatik. Na, de ennyi kényelmetlenség még belefér addig, amíg nem találok jobb programot.

Az E Ink technológiával készült kijelző tényleg olyan érzést kelt, mintha papíralapú könyvet olvasnék. Bámulatos. Eddig azt hittem, hogy a reklámokban ez csupán szemfényvesztés, de nem. Itt van két videó a youtube-ról: