2011. február 20.
Ma pihentem. Elvégre vasárnap van/volt. Megnéztem A közösségi háló című filmet. Gyenge. Nagyon gyenge.
2011. február 21.
Felgyújtották a töltés oldalát. Hosszan néztem. Szép volt. De miért pont télen kell ezt csinálni?
2011. február 22.
Ezt a napot egyszerűen kihagyom.
2011. február 23.
Voltam Beregszászon/-ban (kinek melyik forma áll közelebb a szívéhez). Sörözés. Megkaptam a vízumot. Hihetetlen.
2011. február 24-25.
Irány Budapest. Csapon most nem kínáltak használt jegyet. Vettem újat. A kasszában. A vámon rendesek voltak. Igaz, nem vittem a flaskám. És volt meghívóm. Épp elértem a 10:03-as gyorsot. Nem szeretem az átszállást. Hosszú és unalmas az út. Elolvastam közben Bodor Ádám egyik novelláskötetét. Ez legalább lefoglalt. Megérkeztem Bp.-re. A tesóm már várt a Nyugatiban. Hosszú séta a Bajza utca felé. Majd a Király utca felé (itt volt a szállásunk). Már 17 órakor átmentünk VFL-lel az Írószövetségbe. Persze zárva volt a legtöbb ajtó. Micsoda vendégszeretet. Lent elvettünk néhány szórólapot, hogy legalább ilyenünk legyen:
 | |
| Szórólap |
Turczi István 18 óra előtt néhány perccel érkezett. Azt mondta, sokan lesznek. Szerinte. Nem mondok számokat. Nem lenne illendő. De ha megkockáztatom, hogy a szervezővel és a két felolvasóval együtt sem voltunk tízen, akkor könnyen fel lehet becsülni a hallgatóság számát. És még csodálkoznak, ha kimondom: nem vagyok elragadtatva Bp. kulturális életétől. Ennyi ember még Ungváron is eljön egy rendezvényre. Több is. Este egy kis borozás VFL-lel és Karácsonyi Zsolttal, a Helikon főszerkesztő-helyettesével. Ő a Kortárs-estre érkezett. Háromszor mutatkoztam be neki. A végére megjegyezte a nevem.
Másnap meglátogattuk a Magyar Napló szerkesztőségét. Pénteken zárva van. Aztán elmentünk S. Benedek András özvegyéhez. Végül megkerestük az Írók Boltját, mert mindenképp szerettem volna látni belülről is. A honorárium egy részéből megvettem a Gintli Tibor főszerkesztésével készült Magyar irodalom c. akadémiai kézikönyvet. A vonaton ezt olvasgattam. Amíg nem olvasom el, nem mondok véleményt róla (de pl. Kányádi nincs benne a névmutatóban...). Nyíregyházáról busszal mentünk a határig. Onnan marsutkával (már annyira hiányzott ez a szó!) Beregszászba. Ott épphogy elértem a vonatot, felléptem és bezáródott hátam mögött az ajtó. Bátyúban átszállás az elektricskára (ez is couleur locale!). Aztán Eszeny. Otthon. Édes.
2011. február 26.
Olvastam. Befejeztem a kritikám. Beküldtem. Este sörözés. Nincs diszkó. Hideg van. És csúszik az út.
2011. február 27.
Vasárnap van megint. Úgyhogy pihenek. Meg olvasok. Meg válaszolok az ímélekre.
