2010. november 6., szombat

Blogvoks No. 2.

Azt hiszem, itt az ideje, hogy összefoglaljam a második blogvoks eredményeit. Most Balla D. Károly Kárpáti limerikek c. ciklusáról kérdeztem az olvasókat, mégpedig:

Milyen reakciót váltott ki Önből Balla D. Károly Kárpáti limerikek c. ciklusa?
a) Jókedvre derültem tőle
b) Undort
c) Nem olvastam végig
d) Ki az a Balla D. Károly?
Nagy meglepetést okozott számomra, hogy sikerült meghaladni az előző blogvoksban felállított hármas álomhatárt, hiszen a fenti kérdésre összesen nem kevesebb, mint hat szavazat érkezett. Még nagyobb meglepetést okozott az, hogy senki sem szavazott a "Ki az a Balla D. Károly?" lehetőségre. Ezek szerint mindenki tudta, kiről van szó... Kár... Máskor kiteszek a szavazómodul fölé egy "ÍGY SZAVAZZON!" cédulát. Jó ötletet adtak az itteni pártok, ugyanis én három ilyen cédulát is kaptam az idei választásokra. Mindig mondom, hogy még nincs egészen jól kidolgozva ez a demokrácia...

Nos, egy bátor szavazónk felvállalta: nem olvasta végig a ciklust. Ez komoly erkölcsi alapról tesz tanubizonyságot, hiszen emlékszem, hogy egyetemen, irodalom vizsgákon semmi pénzért nem vallottuk volna be, ha valamit nem olvastunk végig. Vannak még ilyen emberek a világon. Sajnos kevesen.

Egy szavazat érkezett a "Jókedvre derültem tőle" lehetőségre. Ezt én adtam le. Ha minden igaz, nemsokára megjelenik minikritikám a kulter.hu-n, abból kiderül, miért erre voksoltam.

Szörnyülködve vettem viszont tudomásul: négy emberből undort váltott ki BDK játéka. Most nem tudom, hogy ez az undor a szerző személyéhez, erkölcsi megítéléséhez vagy játékossága tagadásához való olvasói viszonynak tudható be, de ezzel a többséggel nem érthetek egyet. Ugyanis ez a ciklus nem akarja megváltani a világot, az életműben nem fog komoly szerepet játszani, a limerick műfajából adódó pajzánságtól pedig nem kell viszolyogni (főleg a mai, pornográfiával átszőtt mindennapjainkban), hiszen az ókori klasszikusoktól napjainkig rengeteg szerző írt ezektől sokkal vadabb verseket (Catullus, Janus Pannonius, Villon stb.). Nem azt mondom, hogy mind az ötven limerick jól sikerült, de igenis van a ciklusban néhány ötletes megoldás, rím, amiért érdemes olvasni ezeket a kis verseket. 

Azt ajánlom, egyezzünk meg olvasóimmal abban, hogy kezdetben elolvassák  a Villanyspenótból Csehy Zoltán Vendégjáték a priapikus Parnasszuson c. tanulmányát, majd Szerdahelyi István Bevezetés az esztétikába c. tankönyvéből az Esztétikum a művészetben alpont alatt lévő Az erotikus szórakoztatás c. jegyzetét. Nem szeretnék erkölcsromboló lenni (szét van az már rombolva eléggé), de szerintem az álszent prűdséget nem szükséges a művészetekre ráerőltetni. A napokban olvastam például, hogy kedvenc történelmi magazinom, a Rubicon 2010/7. számának eredeti címlapját, ami egy Kr. e. IV. századból származó szárnyas phalloszt ábrázolt, betiltották. Az indok: "... a címlap jobb alsó sarkában a férfi nemi szerv szeméremsértő nyíltsággal ábrázolt és ezért reklámban való alkalmazása nem elfogadható..." (Rubicon, 2010/7., 2. o.). A Rubicon nem kevés iróniával írta erre: Betiltott címlap 2010 - Avagy hogyan válik pornográf reklámmá egy 2400 éves ókori görög termékenységszimbólum? Álláspontjukkal pedig teljesen egyetértek.

Félreértés ne essék, nem Balla D. Károlyt védem, nem akarom megsérteni senki jóérzését, de azért a művészetnek is megvannak a maga szabályai és nem szabad vallási, politikai, ill. bármiféle egyéb okok miatt mellőzni az erotikát vagy a pornográfiát a művészetekből.

Nincsenek megjegyzések: