2014. március 16., vasárnap

netnapló - trauma és trauma

A traumakonferenciának jó sajtóvisszhangja volt. Ezek közül kettő is foglalkozott a felszólalásommal. Kocsis Katica a KULTer.hu-n ezt írta:

Csordás László is ehhez a gondolathoz kapcsolódik saját előadásában: arról beszél, hogy ha a traumától való távolság már nem tartható, akkor beáll a csend állapota, később pedig a személy elkezdi keresni a nyelvet a megosztáshoz. Három példát emel be a trauma és a tér viszonyának megértéséhez: beszél a határátlépés kényszeréről – személyes élményein és két irodalmi művön keresztül. Bakos Kiss Károly Cím nélkül című versével és Penckófer János Hamuther című regényének részletével magyarázza, hogy a kényszerített határátlépés nemcsak otthon-, hanem identitásvesztéssel is jár. A következő példája a Vereckei-hágón elhelyezett emlékmű, ahol több, egymásnak ellentmondó narratíva feszül egymásnak: a magyaroknak ez a helyszín az otthonra találás, a megnyugvás szimbóluma, míg az ukránok számára egy tragédia színtere, ahol Kárpátalja 1939-es visszacsatolásakor a fasizmus eszméivel szimpatizáló magyarok partizánokat, szicsgárdistákat végeztek ki. Csordás arra keresi a választ, hogy ezeket az eltérő narratívákat hogyan lehetne közös nevezőre hozni. Előadása végén a Szolyvai Emlékpark és a Málenkij robot kapcsán arról elmélkedik, hogy milyen változásokon át lehet eljutni a kommunikatív emlékezettől a kulturális emlékezetig.

Szarka Károly pedig a Bárkaonline-on tudósított. Írásában inkább a személyes érintettséget emelte ki:

A személyes szál miatt válik igazán izgalmassá Csordás László mondandója. Kezdve azzal, hogy kárpátaljai magyarként már a határátlépés során is felmerül az identitás kérdése, mivel útlevelében nem a saját, magyar neve olvasható, folytatva azzal a katartikus élménnyel, amikor a Málenkij-robotra elhurcoltak emlékművűnél saját dédapja nevét megtalálta. A Vereckei-hágó esetére is kitér: a hely a magyarok számára a honfoglalás révén pozitív, míg az ukránoknak kivégzett honfitársak miatt negatív előjelű emlékeket idéz. A magyar emlékművet szélsőséges ukrán nacionalisták rongálták meg, de a két nemzet közötti feszültségeket már az is jelzi, hogy a magyar szónak az ukrán nyelvben sértő többletjelentése van…
A konferenciának és felszólalásomnak az ad keserű aktualitást, hogy azóta ismét megrongálták a Vereckei-hágón található honfoglalási emlékművet.

* * *

A beregszászi Európa-Magyar Házban újból összeültek a szárnypróbálgató fiatalok. Erről az eseményről tartalmas beszámolót írt Gálfi Dezső a KMMI honlapjára.

* * *

2014. március 11-én tagjai közé választott a Fiatal Írók Szövetsége.

* * *

Jelenleg Kovács-tanulmányom harmadik, befejező részén végzem az utolsó simításokat. Továbbá készülök a március 26-án az Európa-Magyar Házban megtartandó műhelybeszélgetésre, ahol a vers születéséről lesz szó.

* * *

A Miskolci Nemzeti Színházban április 4-6. között kerül sor a Határtalan napok elnevezésű többnapos rendezvényre, ahol moderátorként veszek majd részt: 
Vasárnap Beregszászról látjuk vendégül Brenzovics Marianna írót és Gazda Albert író, újságíró, szerkesztőt, akiknek beszélgetőtársa Csordás László irodalomtörténész, kritikus lesz.

Nincsenek megjegyzések: