Kissé körülményesen jutottam el pénteken Bátyúból Beregszászba. A munkácsi személyvonathoz ugyanis nem volt csatlakozás (mert a nyárra való tekintettel levették, gondolom, csupa jóindulatból: hadd töltsön több időt a szabad levegőn a kedves utas...). Közel egy órát kellett várakoznom az állomáson. De ahogy körülnéztem, nem csak én voltam feszült emiatt. Természetesen nem értem el az aznapi első programot, de a másodikon már magam is részt vehettem.
A hosszúra nyúló és ezúttal tartalmas (sic! Ezt feltétlenül hozzá kell tenni, hiszen a legtöbb ilyen beszélgetésben minden van, csak épp tartalom nincs) kerekasztal-beszélgetésben bemutatkoztak az Együtt, a felvidéki Opus és a vajdasági Sikoly szerkesztői-szerzői. Az Együttet Vári Fábián László ismertette. A Sikolyt a három vendég: Csík Mónika, Sándor Zoltán és Szabó Palócz Attila. Megdöbbentő volt az a lelkesedés, ami ezeket a fiatal irodalmárokat áthatotta. Mindnyájan termékeny alkotók, több kötetük is megjelent már. És ami közös még bennük: nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget az irodalomelméletnek (ahogyan később kiderült, Hizsnyai Zoltán sem). Igazán természetesek, szabadok ezek az emberek.
Hodossy Gyula az Opus című folyóiratot és a Lilium Aurum könyvkiadót mutatta be. Hizsnyai Zoltán pedig - mint egykori főszerkesztő - többek között a Kalligram szerkesztési elveiről beszélt.
A hivatalos íztől sem mentes bemutatkozás után akkor kezdett el igazán vibrálni körülöttünk a levegő, amikor a financiális problémákra terelődött a szó. Én magam is azokkal értek egyet, akik nem veszik természetes állapotnak a honorárium hiányát, hiszen alapvető dolog, hogy szegény egyetemista, fiatal kutató vagy szabadfoglalkozású író-költő szeretne kapni valami kis pénzt szellemi produktumáért cserébe. De azért mindenki dolgozik lelkesedésből és szakmai elhivatottságból. Másképp sajnos nem is működne a szakma a mai kultúrális körülmények között...
A Gáton megtartott Kovács Vilmos-emlékest a zuhogó eső ellenére jól sikerült. Olyan fontos új információt tudtam meg, mint hogy Nagy Zoltán Mihály könyvéből, A sátán fattyából film fog készülni. (Még nem lehet tudni, pontosan mikor, egyelőre a forgatókönyv körüli munkálatoknál, egyeztetéseknél tartanak.)
Ahogy az általában lenni szokott, ezúttal is az esti beszélgetések alkalmával ismertem meg a vendégek irodalmi nézeteit, elveit. Hizsnyai Zoltán csak úgy ontotta magából az eredetibbnél eredetibb hasonlatokat, valamint egykori szerkesztői dilemmái is előkerültek. Aztán a népi-urbánus örökség, az ősmagyar eredetkutatás és még néhány általánosabb dolog.
Szombat reggel kirándultunk. Majd a nagyszőlősi könyvtárban volt bemutató. Ebből egy nagyobb részletet mobiltelefonommal rögzítettem:
Aztán elváltak útjaink. A felvidékiek nekiindultak a határnak, én Beregszászban felültem a vonatra, a vajdaságiak pedig Dupka Györggyel tovább folytatták Kárpátalja megismerését.
* * *
Az Intermix itt bemutatott friss könyveiből még nem kaptam. De ami velem kapcsolatosan lényeges: Hodossy Gyula felkért, legyek társösszeállítója egy antológiának, melyben a határontúli magyar régiók irodalmából mutatnánk be szemelvényeket. Sándor Zoltán pedig jelezte, a Sikoly őszi számában szeretnének egy regionális tagolású összeállítást, s a Kárpátaljával kapcsolatos részt én válogathatnám belátásom szerint. Szóval termékeny dolgok keletkezhetnek ezekből a találkozásokból, és persze szerencsés, hogy a karaván nem állt meg a formális bemutatkozásoknál.
