Tulajdonképpen még mindig beteg vagyok. Szedem a sok gyógyszert, vitaminokat, gyulladásgátlót stb. Tegnap emiatt lemondtam az UNE falai közé tervezett lapbemutatót (az Együtt 2012/1. számáról beszéltünk volna), ma viszont megjelentem Munkácson, a Munkácsi Állami Egyetem Humánpedagógiai Koledzsében (vajon így kell ezt írni?) Vári Fábián Lászlóval és Dupka Györggyel. A fiatalokról beszéltem elég vázlatosan, illetve megosztottam néhány gondolatom arról, mit is jelent számomra az irodalom, miért olvasok... Nem tudom, mennyire lehet érdekes hallgatni egy ilyesfajta beszámolót, én viszont annak ellenére élveztem, hogy fájt a torkom (meg egy kissé rekedt volt a hangom).
*
Nemrég megjelent a márciusi Hitel, benne a Tábori postáról írt recenzióm, amit a napokban igyekszem közzétenni blogomon.
*
Dolgozom, de csak nagyon nehezen megy az írás. Sőt mindenféle tevékenység. A tavasz hátha meghozza majd az ihletet is (az egészség mellett). Kint derűs az idő, csak nem romlik el ma. Legalább ez ne történjék meg. Bent ünnepelek. Egy feltűzött kokárdával, csendesen, magányosan.
