Na, gyere haza valahogy Beregszászból! Délelőtt 10 órától egészen 14:10-ig nem jött semmiféle tömegközlekedési eszköz, amivel neki indulhattam volna ennek a szép kis útnak. Ungvárról azért sokkal egyszerűbb haza jutni. Így egy egész napom ráment a tanulói vízum ügyére, mégsem sikerült beadni: kell még a bankszámlámról egy igazolás, egy lakhatási igazolás és ami a legfontosabb, 60 euró. Az igazolásokat még nyögve-nyelve, de beszerzem valahogy, nade 60 euró? Ne már! És vissza se lehet igényelni...
Annyi hasznom volt ebből a napból, hogy vettem magamnak egy új egérpadot, mivel a régit a minap takarítás közben (sic!) eltörtem. Még jó, hogy ritkán kell takarítanom (ez persze egyenesen következik az egyre kevesebb időből, amit itthon töltök).
Tegnap kaptam egy virtuálisan (a regény címére nem túl eredeti, kissé esetlen szójátékkal rájátszva: mouse-ilag) dedikált borítót Balla D. Károlytól. Megragadom az alkalmat, és máris megköszönöm ezt az igencsak önzetlen posztmodern gesztust: kösz. Azért remélem, valamilyen úton-módon nemsokára eljut hozzám a regény is a maga tapintható valójában.
Annyi hasznom volt ebből a napból, hogy vettem magamnak egy új egérpadot, mivel a régit a minap takarítás közben (sic!) eltörtem. Még jó, hogy ritkán kell takarítanom (ez persze egyenesen következik az egyre kevesebb időből, amit itthon töltök).
Tegnap kaptam egy virtuálisan (a regény címére nem túl eredeti, kissé esetlen szójátékkal rájátszva: mouse-ilag) dedikált borítót Balla D. Károlytól. Megragadom az alkalmat, és máris megköszönöm ezt az igencsak önzetlen posztmodern gesztust: kösz. Azért remélem, valamilyen úton-módon nemsokára eljut hozzám a regény is a maga tapintható valójában.
Különben már egészen meggyógyultam. Némi forró tea mellett mindjárt megpróbálok olvasni egy kis Gadamert (a holnapi órára kell!), de nem vagyok abban biztos, hogy menni fog. Holnap utazom vissza Debrecenbe, majd csak pénteken jövök haza. Közben dolgozom több íráson is.
[Időben beszámolok majd még mindenről...]
