2010. január 20., szerda

Csordás László: Sördal

Jöjj hát, merre vagy, haver?
A nap már nyugágyán hever.
Töltsd tele, édes, a korsót,
Te meg idd a kortyot, az utolsót!
Értsd meg: ez emberi kincs,
Csak nektárt isznak az istenek...
Minden cseppje érték, párja nincs,
Becsüld e folyékony kenyeret.
S tudd, ha eljönne napom, az utolsó,
Síromon áll majd, a fejfánál, egy korsó.


Megjelent: Együtt 2009/4

2 megjegyzés:

Viktor írta...

Hát ez nagyon tuti! Tetszik ez a modern irodalom XD

Csordás László írta...

Köszönöm szépen! Bár ez inkább archaizáló, de azért van benne egy modern elem: a "haver".